2017. Szeptember 21., csütörtök. Névnap: Máté, Mirella

Gyalogos túrák

Lukácsházi tározó körüli séta

Az 1965-ös szombathelyi árvíz óta napirenden volt a Lukácsháza és Kőszeg között létesítendő árvízi tározó megépítése, mely elsősorban Szombathely város és a környékén lévő 6 település árvíz elleni védelmét szolgálja. A tározó 5,2 millió m3 vizet tud betározni árvíz esetén, és 145 hektár területen tartja vissza a vizet. A projekt keretében létrejött egy 25 ha nagyságú tó is.

Séta a „Csömötei hegyen”

Lukácsháza (Csömötei hegy) – Pösei hegy - Perenye - Gencsapáti Szent-kút – (Gencsapáti vasutállomás)

Csömötei hegy: A szőlőhegyen, e gyönyörű borvidéken kapott helyet és lett felavatva 2010. május 22-én, a Szent Ivó napját követő szombaton a kilátó. Nem a Szent Márton Úthoz kapcsolódó beruházásként épült, de a Szent Márton utat járóknak is örömére szolgál, hiszen a Via Sancti Martini Kőszeg és Szombathely közötti szakasza éppen a kilátó tövében halad el. A 12 méter magas vörösfenyőből készült tornyot Szabó Gábor tervezte és Bodovics Árpád asztalos mester építette meg. A látvány fenséges, az eső tisztította légben messze kalandozhat a szem. A Sághegy kontúrja tűnik fel, sejthető a Somló is. A kilátó szomszédságában pedig egy tájház kapott otthont.
Pösei hegy: A Gyöngyösfaluhoz tartozó Pösei hegyen két idős házi berkenyefa áll a szőlőhegyi út közelében. Korukat 200-250 évesre becsülik. A fákra már 1929-ben Pákai (Pauer) Arnold is felhívta a figyelmet. (A fák a gyöngyösfalui Holdfény Ligettől vagy Perenye faluból piros és sárga sáv jelzésű turistaúton is megközelíthetőek.)

Gencsapáti Szent-kút: "A falu határában a szőlőhegy alatt bővizű forrás található, ahova Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtetett annak emlékére, hogy vak gyermekük szemei a forrás vizében megmosva megnyíltak. Később remetelak és kálvária is épült ide. A remetelak időközben elpusztult, de a kápolnát egy Geröly István nevű jobbágy újjáépítette. Az 1860-as években stációk is épültek a kápolna mellé, ekkor került ide a Fájdalmas Szűzanya szobra is. 1936-ban Hosszú István és felesége hatéves korában elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére lourdes-i barlangot építtetett a Szentkúthoz."

Velem - Kőszeg túra

Velemből indulva - Írottkő (5,4 km) - Hét(vezér) forrás (9,2 km) - Kőszeg Hősök kapuja (4,8 km). Összesen 19,4km.

Velem:  község és környéke lakott volt már az újkőkorban is. A tárgyi emlékek legjelentősebb lelőhelye a község feletti 582 méter magas Szent Vid-hegy. Itt egy, az i. e. 13-11. század idején kialakult, őskori erődített telep maradványait tárták fel, amely a hegyek alján futó kereskedelmi utat felügyelte. A közelben talált réznek és antimonnak köszönhetően kiemelkedő jelentőségű fémfeldolgozó és fémműves telep alakult ki az erődítmény aljában.Az Árpád-korban is erődített helyként szolgált, de egyes vélemények szerint vára Karoling eredetű. Első magyar említése a 13. századból való, már Szent Vid néven. Ez a vár a hozzá tartozó faluval együtt a Németújváriak birtoka volt. 1289-ben Albrecht herceg elfoglalta. Lehetséges, hogy a visszafoglalása után, 1291-ben kötött békeszerződés értelmében lerombolták, mert a várról egy késői adaton, Jurisics Miklós várkapitányságán kívül több szó nem esik. A hegyen található Szent Vid-templomot, amelynek tornyában 13. századi kerített lőréses alapokat találtak, már a 17.század végén jelzik a források. Egyhajós barokk épületét 1859-ben építették át. Korábban a környék jelentős búcsújáró helye volt. A község nevét először a rohonci vár részeként, egy birtokfelosztás kapcsán írták le, Welyen (1279) alakban. Az 1400-as évektől története a rohonci uradalomhoz kapcsolódik, Cákéval megegyező.Látnivalókból ízelítő: Alkotóház, Hősök kapuja, Írottkő, Koronaőrzési hely, Nepomuki Szent János szobra és a vízkerék, Schulter malom, Szent Vid kápolna, Vaskút és Nuschy-sétány, Velemi kispincék.
www.velem.hu

Írottkő (883 m): "Az Írott-kő (németül Geschriebenstein) a Kőszegi-hegység és egyben Dunántúl legmagasabb, 883 m magas pontja. Első említése a 14. századból származik. Akkoriban Fenyőhegyként emlegették. A 17. században a Szálkő nevet kapta a csúcs. A mai Írott-kő nevet egyes feltételezések szerint az itt áthaladó Batthyány–Esterházy határ feliratozott határkövéről kapta. 1891-ben állították az első kilátót. Ez egy fából készült torony volt, mely 1909-ig szolgálta az idelátogató turistákat. Az osztrák–magyar határ az 1913-ban épült kő kilátó közepén húzódik végig, ezt a torony közepén egy határkő is jelzi. A kilátó bejárata az osztrák oldalon van, melyet 2010-ben újítottak fel. A Vasfüggöny idején a kilátó épületét a drótkerítés kikerülte és osztrák oldalon hagyta, látogatása is csak onnan történhetett. Az egykor gondozott országhatárt a sarjadásból megerősödött és felnőtt nyírfaerdő jelöli már csak. 2002. május 1-től a gyalogos és kerékpáros turisták számára határátlépési pontok létesültek a Kőszegi-hegységben, melyek közül az egyik ennél a kilátónál volt. A schengeni övezetbe való belépéssel ennek jelentősége megszűnt. A kilátón kívül itt található az Országos Kéktúra nyugati végpontja is."

Hétforrás: A legkedveltebb kirándulóhelyek egyike az osztrák határhoz közeli rőtfalvi völgykatlanban fakadó Hétforrás. A több mint 200 liter percenkénti vízhozammal rendelkező forrást 1896-ban a Millennium tiszteletére foglalták mai formájába, ekkor nevezték el a hét magyar vezérről. Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm nevét kis kőtáblákon olvashatjuk. A kristálytiszta, meglehetősen hidegvizű forrás látta el vízzel a fölötte magasodó Óvárat v. Felsővárat. Erre utal a forrás régi elnevezése: Várkuta, Óvárkút. A 17. században német neve volt: Brunnengraben kútja, azaz a „Kútvölgye kútja”. Kőszeg neves költője, a 18. században élt Rajnis József verset írt róla: „Ott amaz hét forrás kelleti tiszta vizét” (1781). A Hétforrás 1994-ben, majd 2003-ban felújításra került. Vize kitűnő ivóvíz, bátran kóstoljuk meg mind a hét ágát! A forrás medencéjében tavaszszal gyepi békák petecsomóit találjuk. A kékes árnyalatú hátukról és márványsárga hasukról könnyen felismerhető állatokat a medence aljzatán figyelhetjük meg. A forrásból táplálkozó patak völgyében apró, barna színű ökörszemek építik fészküket. A vízből kiálló köveken, tuskókon hosszú farkú, sárga hasú madarak, a hegyi billegetők szedegetik rovartáplálékukat. A közelben romokban álló egykori határőrlaktanya várja jobb sorsát.

Kőszeg: A város határában kőkori és bronzkori eszközöket találtak, amelyek közül kiemelkedik az 1841-ben, az Óház környékén talált 44 bronzsarló. A korábbi időkben a környéken inkább Szent Vidnek volt jelentősebb szerepe, de a középkortól már Kőszeg története bővelkedik eseményekben. Egyes vélemények szerint itt, a korabeli település környékén, amelyet akkor castellum Guntionisnak neveztek, vívott 802-ben az avar és a frank sereg egymással. A honfoglaló magyarok is letelepedtek ezen a tájon, a mai Kőszegfalva határában jelentős vasfeldolgozó telepet hoztak létre. A környék a 12-13. századtól, a német katonai betörések elhárítása miatt, hadászati fontosságú lett. Sorra épültek a Kőszegi-hegységben a kővárak, amelyek közül az egyik az Óházon emelt ún. Felsővár volt. Ma még nem tudjuk, hogy pontosan mikor építették, de a tatárjárás idején már állt, mert IV. Bélának kellett visszafoglalnia az osztrák hercegtől. Ennek emlékét megörökítő oklevélben írták le először nevét: castrum Kuszug (1248). A 13. század második felében a Német-újvári család ide tette át székhelyét. Henrik és fia, Iván, jelentős építkezéseket kezdett. A régi vár alatti, Gyöngyös-parti területen felépítették új erősségüket, a reprezentációs igényeket is kielégítő Alsóvárat. Megalapították Kőszeg városát, amelyet falakkal is megerősítettek. Az első lakók egy része német telepes volt, akiknek különböző kedvezményeket és kiváltságokat adtak. Látnivalókból ízelítő: Jurisics-vár, Jézus Szíve-plébániatemplom, Hősök kapuja, Városháza, Sgraffitós-ház, Városkút, Szent Imre-templom, Szentháromság-szobor, Mária-szobor, Rajnis József u. 12.
www.koszeg.hu/varos/varosnezes/

Szent Márton gyalogos vándorút

www.viasanctimartini.eu

Túraútvonalak leírásai

www.szentistvanvandorlas.hu

 

további linkek


Eseménynaptár

Részletes naptár
HírekGaléria
developed by design2code
Együttműködő szervezetek