2017. November 23., csütörtök. Névnap: Kelemen, Klementina

Kerékpáros túrák

Lukácsházi tározó körüli kerékpártúra

Lukácsházi tározó: Az 1965-ös szombathelyi árvíz óta napirenden volt a Lukácsháza és Kőszeg között létesítendő árvízi tározó megépítése, mely elsősorban Szombathely város és a környékén lévő 6 település árvíz elleni védelmét szolgálja. A tározó 5,2 millió m3 vizet tud betározni árvíz esetén, és 145 hektár területen tartja vissza a vizet. A projekt keretében létrejött egy 25 ha nagyságú tó is.
www.lukacshazitarozo.hu

Lukácsháza - Kőszegdoroszló - Kőszegszerdahely - Cák (6,5 km)

Lukácsháza - Kőszegdoroszló - Kőszegszerdahely - Velem (7 km)

Lukácsháza - Kőszegdoroszló - Kőszegszerdahely - Bozsok (9,5 km)

Lukácsháza – Gyöngyösfalu – Gencsapáti – Szombathely (10 km)

Lukácsháza - Kőszegdoroszló - Kőszegszerdahely - Velem - Szent Vid kápolna (11 km)

Lukácsháza - Kőszegdoroszló - Kőszegszerdahely - Velem - Bozsok (11 km)

Lukácsháza - Kőszegdoroszló - Kőszegszerdahely - Cák - Kőszeg (11,5 km)

Lukácsháza - Kőszegdoroszló - Kőszegszerdahely - Velem - Bozsok - Rechnitz (15 km)

Lukácsháza - Kőszegdoroszló - Kőszegszerdahely - Velem - Szent Vid kápolna - Kőszeg (19 km)

Lukácsháza - Kőszegdoroszló - Kőszegszerdahely - Velem - Szent Vid kápolna - Kincs-pihenő -Óház-tető (19 km)

Lukácsháza - Kőszegdoroszló - Kőszegszerdahely - Velem - Szent Vid kápolna - Kincs-pihenő -Hét(vezér)-forrás (20 km)

Lukácsháza - Kőszegdoroszló - Kőszegszerdahely - Velem - Szent Vid kápolna - Kincs-pihenő -Óház-tető - Vörös kereszt - Stájer-házak - Hörmann-forrás (29 km)

Innét 5km az Írott-kő, de ez már inkább gyalogos erdei útvonal, a biciklit egyes részeken tolva fel lehet jutni azért.)

Kőszegdoroszló: Kőszegdoroszló a Kőszeg-hegyalja legkisebb lélekszámú települése. Szombathely felől közelítve Doroszlón halad át először a hegyaljára igyekvő. Maga a falu a Csarit domb (311 m), az Újhegy (291 m), az Avas (345 m) és a Börtönhegy (300 m) katlanában fekszik. Az északi végen találkozó Cáki - és Doroszlói patak együtt folytatja útját a település középvonalában, hogy a déli végen a Szerdahelyi patakkal is egyesülve elérje a befogadó Gyöngyös patakot; mely egyben a község külterületének déli határa is. Kőszegdoroszló szerves részét alkotja még északon a Kőszegi-hegység déli lejtőjén fekvő Pogányok, mely valaha önálló falu volt, ám később Doroszló "kiskertjévé", szőlőhegyévé vált.
www.koszegdoroszlo.hu

Kőszegszerdahely: Határában késő vaskori kelta település nyomait és népvándorlás kori temetőt találtak. A Völgy-dűlőben egy római kori téglaégető kemencét tártak fel. Ez feltehetőleg 1. századból származik. Első okleveles említése 1374-ben Zerdahel, már vásártartói jogát mutatja. A rohonci vár tartozéka volt a 16. századig. Egy érdekes adásvétel részeként 1528-ban Batthyány Ferenc adta Nádasdy Tamásnak és Zalay Jánosnak, a birtokok tulajdonjogát igazoló oklevelek átadásáért cserébe. Azonban akkor még ők sem voltak birtokában, mert Bozsokhoz hasonlóan a Sibrik család kapta meg. 1616-tól egy részét a Batthyány-család birtokolta. A szőlőhegyen régi présház található, a dombok aljában futó Szerdahelyi patak partján pedig a Sculter vízimalmot tekinthetik meg az érdeklődők. Az Eresztény-majorban pedig védett atlanti cédrus bűvöli el a látogatókat. A természeti értékekben gazdag táj különös erővel hat a művészekre. Sok festőt és zeneszerzőt ihletett meg a természet magával ragadó szépsége.
www.koszegszerdahely.hu

Velem: A község és környéke lakott volt már az újkőkorban is. A tárgyi emlékek legjelentősebb lelőhelye a község feletti 582 méter magas Szent Vid-hegy. Itt egy, az i. e. 13-11. század idején kialakult, őskori erődített telep maradványait tárták fel, amely a hegyek alján futó kereskedelmi utat felügyelte. A közelben talált réznek és antimonnak köszönhetően kiemelkedő jelentőségű fémfeldolgozó és fémműves telep alakult ki az erődítmény aljában.Az Árpád-korban is erődített helyként szolgált, de egyes vélemények szerint vára Karoling eredetű. Első magyar említése a 13. századból való, már Szent Vid néven. Ez a vár a hozzá tartozó faluval együtt a Németújváriak birtoka volt. 1289-ben Albrecht herceg elfoglalta. Lehetséges, hogy a visszafoglalása után, 1291-ben kötött békeszerződés értelmében lerombolták, mert a várról egy késői adaton, Jurisics Miklós várkapitányságán kívül több szó nem esik. A hegyen található Szent Vid-templomot, amelynek tornyában 13. századi kerített lőréses alapokat találtak, már a 17.század végén jelzik a források. Egyhajós barokk épületét 1859-ben építették át. Korábban a környék jelentős búcsújáró helye volt. A község nevét először a rohonci vár részeként, egy birtokfelosztás kapcsán írták le, Welyen (1279) alakban. Az 1400-as évektől története a rohonci uradalomhoz kapcsolódik, Cákéval megegyező.Látnivalókból ízelítő: Alkotóház, Hősök kapuja, Írottkő, Koronaőrzési hely, Nepomuki Szent János szobra és a vízkerék, Schulter malom, Szent Vid kápolna, Vaskút és Nuschy-sétány, Velemi kispincék.
www.velem.hu

Cák: A község és környéke lakott volt már az újkőkorban is. A tárgyi emlékek legjelentősebb lelőhelye a község feletti 582 méter magas Szent Vid-hegy. Itt egy, az i. e. 13-11. század idején kialakult, őskori erődített telep maradványait tárták fel, amely a hegyek alján futó kereskedelmi utat felügyelte. A közelben talált réznek és antimonnak köszönhetően kiemelkedő jelentőségű fémfeldolgozó és fémműves telep alakult ki az erődítmény aljában.Az Árpád-korban is erődített helyként szolgált, de egyes vélemények szerint vára Karoling eredetű. Első magyar említése a 13. századból való, már Szent Vid néven. Ez a vár a hozzá tartozó faluval együtt a Németújváriak birtoka volt. 1289-ben Albrecht herceg elfoglalta. Lehetséges, hogy a visszafoglalása után, 1291-ben kötött békeszerződés értelmében lerombolták, mert a várról egy késői adaton, Jurisics Miklós várkapitányságán kívül több szó nem esik. A hegyen található Szent Vid-templomot, amelynek tornyában 13. századi kerített lőréses alapokat találtak, már a 17.század végén jelzik a források. Egyhajós barokk épületét 1859-ben építették át. Korábban a környék jelentős búcsújáró helye volt. A község nevét először a rohonci vár részeként, egy birtokfelosztás kapcsán írták le, Welyen (1279) alakban. Az 1400-as évektől története a rohonci uradalomhoz kapcsolódik, Cákéval megegyező.Látnivalókból ízelítő: Alkotóház, Hősök kapuja, Írottkő, Koronaőrzési hely, Nepomuki Szent János szobra és a vízkerék, Schulter malom, Szent Vid kápolna, Vaskút és Nuschy-sétány, Velemi kispincék
www.cak.hu

Bozsok: A 420 fő körüli kisközség határában őskori kőeszközöket, magában a faluban római villa maradványait találták meg. A település felett húzódó völgyből indult a Savariát ellátó vízvezeték egyik ága. Az első írásbeli említése 1279-ből való, Villa Bosuk néven. Ekkor Szent Vid várához tartozott, a Németújváriak fennhatósága alatt, akik később Rohonchoz kapcsolták és a 15. század elejéig birtokolták. 1405-ben a Garaiak kapták meg. A községben két rom látható. Az egyik a Batthyány-kastély, amelyet 1841-ben villám csapás következtében kiütött tűz pusztított el. Pedig ez kedvelt várkastélya volt Rohonc urainak. Itt vendégeskedett 1698-ban II. Rákóczi Ferenc és 1813-ban Ferenc császár is.A második a volt Szentháromság-templom, a ma is működő középkori eredetű Szent Annának szentelt templom mellett található. Ezen kívül van még egy kápolna a községben, ezt Szent József tiszteletére állították 1775-ben. Látnivalókból ízelítő: Sibrik-kastély, Szent Anna plébánia templom, Hősi emlékmű, Borház, Szent József kápolna, Szent Flórián és Nepumuki Szent János szobra, Batthyányi kastélyrom.
www.bozsok.hu

Gyöngyösfalu:Az Alpokalján kanyargó Gyöngyös-patak mentén elterülő község, mely 800 éve jegyezve van történelmi dokumentumokban. Jelenleg 1140–en laknak e hangulatos kisközségben, lakosaink nagy része fiatal. Turisztikai fejlődésük záloga a Pösei-szőlőhegy, ami az Alpokalja nyúlványa, s nagyon sokan keresik fel gyönyörű fekvése miatt és nem utolsó sorban a jó minőségű boraiért. Szintén vonzó túrista célpont aHoldfény Liget, az Alpokalja kalandkertje.
www.gyongyosfalu.hu

Szombathely: A ma 90 ezer lakosú Szombathely területét több ezer esztendőn át számos nép lakta. Az utak találkozásánál, az Adriát a Baltikummal összekötő borostyánkőút mellett alapította Claudius császár i.sz. 43-ban Colonia Claudia SAVARIAt, amely az egykori római provincia, Pannonia Superior virágzó központjává fejlődött. A római múltnak még ma is számos emléke látható a Romkertben és az Iseumban.A földrengés pusztította város csak a magyar honfoglalás után kezdett új életre kelni. Évszázadokon át viszonylag jelentéktelen település, amely mintegy kétszáz évvel ezelőtt Szily János, a város első püspöke nagy ívű, messzire ható terveinek és városalapító tevékenységének köszönhetően egyszeriben a szellemi élet, a művelődés és a magyar barokk városépítészet egyik kiemelkedő színterévé vált. A székesegyház, a püspöki palota, az egykori líceum, a papi szeminárium alkotja Magyarország egyik legszebb barokk épületegyüttesét. A város szellemi életének épülésére - az országban elsők között - a polgárok előtt is megnyitotta kapuit az Egyházzenei Könyvtár. Látnivalókból ízelítő: Székesegyház, Szombathelyi Püspöki Levéltár, Járdányi Paulovics István Romkert, Püspöki Palota, Szombathelyi Egyházmegyei Kincstára - Sala Terrena, Papi Szeminárium, Eölbei-ház, AGORA - Pincegaléria, Smidt Múzeum, Megyeháza, Isis Galéria, Iseum, Szombathelyi Képtár, Zsinagóga, Szent Erzsébet-templom, Szent Márton-templom, Savaria Múzeum, Vízmű Történeti Múzeum, Erdészeti Tudományos Intézet Kámoni Arborétuma, ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma, Vasi Múzeumfalu, Savaria Legio Bemutatóraktára, Szombathely Katonatörténete, Szent Márton Látogatóközpont, Kalandváros, Savaria karnevál (augusztus), Lamantine jazz fesztivál.
www.szombathely.hu
www.savariakarneval.hu

Kőszeg: A város határában kőkori és bronzkori eszközöket találtak, amelyek közül kiemelkedik az 1841-ben, az Óház környékén talált 44 bronzsarló. A korábbi időkben a környéken inkább Szent Vidnek volt jelentősebb szerepe, de a középkortól már Kőszeg története bővelkedik eseményekben. Egyes vélemények szerint itt, a korabeli település környékén, amelyet akkor castellum Guntionisnak neveztek, vívott 802-ben az avar és a frank sereg egymással. A honfoglaló magyarok is letelepedtek ezen a tájon, a mai Kőszegfalva határában jelentős vasfeldolgozó telepet hoztak létre. A környék a 12-13. századtól, a német katonai betörések elhárítása miatt, hadászati fontosságú lett. Sorra épültek a Kőszegi-hegységben a kővárak, amelyek közül az egyik az Óházon emelt ún. Felsővár volt. Ma még nem tudjuk, hogy pontosan mikor építették, de a tatárjárás idején már állt, mert IV. Bélának kellett visszafoglalnia az osztrák hercegtől. Ennek emlékét megörökítő oklevélben írták le először nevét: castrum Kuszug (1248). A 13. század második felében a Német-újvári család ide tette át székhelyét. Henrik és fia, Iván, jelentős építkezéseket kezdett. A régi vár alatti, Gyöngyös-parti területen felépítették új erősségüket, a reprezentációs igényeket is kielégítő Alsóvárat. Megalapították Kőszeg városát, amelyet falakkal is megerősítettek. Az első lakók egy része német telepes volt, akiknek különböző kedvezményeket és kiváltságokat adtak. Látnivalókból ízelítő: Jurisics-vár, Jézus Szíve-plébániatemplom, Hősök kapuja, Városháza, Sgraffitós-ház, Városkút, Szent Imre-templom, Szentháromság-szobor, Mária-szobor, Rajnis József u. 12.
www.koszeg.hu

Gencsapáti Szent-kút: "A falu határában a szőlőhegy alatt bővizű forrás található, ahova Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtetett annak emlékére, hogy vak gyermekük szemei a forrás vizében megmosva megnyíltak. Később remetelak és kálvária is épült ide. A remetelak időközben elpusztult, de a kápolnát egy Geröly István nevű jobbágy újjáépítette. Az 1860-as években stációk is épültek a kápolna mellé, ekkor került ide a Fájdalmas Szűzanya szobra is. 1936-ban Hosszú István és felesége hatéves korában elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére lourdes-i barlangot építtetett a Szentkúthoz."

Szent Vid kápolna: A Szent Vid-hegyen (568 m) található Szent Vid-templomot, már a XVII. század végén jelzik a források. Az egykori vár sarokbástyájára építette 1713-ban Hilerian szerzetes a remetelakot és kápolnát. A XVIII. Századtól a környékbeliek búcsújáró helye. Mai alakját az 1859-es átépítésnél alakították ki. Ekkor Szent Vid szobra a Fájdalmas Szűzanya mellékoltár fölé került. A szentély trapéz záródású, a hajónál keskenyebb. A hajó boltozott, de a szentély sík mennyezetes. A torony háromszintes, tetejére nyolcszög alakú sisak került. A szószék copf stílusú. A kisebb harangot 1688-ban Bécsben öntötték, a nagyobbat 1926-ban. A legrégebbi képet 1700-ban ajándékozták a templomnak a lékai hívek, ez Mária mennybe menetelét ábrázolja. A barokk főoltár feletti képet 1890-ben Kőszegen készítették. Itt áll még Szent Vendel és Szent Rókus szobra is. A templom ma is működik, jelentős számú külföldi és hazai vendéget láthatunk vendégül minden év június 15-én a Szent Vid-templomi búcsú, valamint az 1849-es kolerajárvány emlékére minden év szeptemberének utolsó vasárnapján Perenye község fogadalmi zarándoklata alkalmából.

Óház-tető (Óház-kilátó 609 m): "Az itt álló, valószínűleg a 13. század első felében határőrizeti céllal épített várról (Castrum Kwszug) kapta nevét a később a hegyek lábánál alapított város is. Első írásos említése 1248-ból való, amikor a Frigyes osztrák herceg által korábban bevett várat IV. Béla csapatai visszafoglalták. 1260 körül kapták meg adományként a Németújváriak. A Kőszegi-hegység többi látványosságával együtt ezt is a múlt század második felétől látogatták rendszeresen a helyi polgárok. Az 1917-ben leomlott kilátó helyén -Kőszeg város önkormányzatának támogatásával-1996-ban avatták fel az ódon, ezer esztendős alapokon álló, hitelesen rekonstruált toronyvár-kilátót."

Stájer-házak: "A házak nevüket a Mária Terézia által 1750-ben idetelepített stájer erdészekről kapták. Ma az igényesen felújított épületekben Erdészeti Múzeum és erdei oktatóközpont és erdei iskola szálláshely működik. A közelükben található emlékkő tábláján olvashatjuk a Kőszegi-hegységben egykor tevékenykedő jeles kutatók, erdészek nevét."

Hörmann-forrás: "Először Csarmas-kútjának nevezték, ebből eredt a Csarmas-patak is. A XVIII. században kapta a Hörmann-forrás nevet. Híres egyrészt arról, hogy valamennyi közül a legmagasabban fekvő forrás (713m), másfelől névadójáról, Bethlen Gábor korának tragikus sorsú várnagyáról, Hörmann Mihályról. A nyugat-magyarországi főrendek közül gróf Batthyány Ferenc 1620 őszén Bethlen Gábor oldalára állt. Őt követte a vár úrnője, Széchyné Forgách Margit is. Kiadta a parancsot, hogy a várkert kapuján át engedjék be a felkelőket. Erről csak Hörmann várnagy tudott. 1621 tavaszán Rainbolt Collalto, császári hadvezér erős sereggel vette körül a várat és a védekezés értelmetlenné vált. Hogy a várban felhalmozott puskapor ne kerüljön a császárhű hadak kezére, Hörmann felrobbantotta a lőporkészletet és a kőszegi Felsőerdő egyik forrásánál a Csarmas-kútnál lévő barlangba menekült."

Írottkő (883 m): "Az Írott-kő (németül Geschriebenstein) a Kőszegi-hegység és egyben Dunántúl legmagasabb, 883 m magas pontja. Első említése a 14. századból származik. Akkoriban Fenyőhegyként emlegették. A 17. században a Szálkő nevet kapta a csúcs. A mai Írott-kő nevet egyes feltételezések szerint az itt áthaladó Batthyány–Esterházy határ feliratozott határkövéről kapta. 1891-ben állították az első kilátót. Ez egy fából készült torony volt, mely 1909-ig szolgálta az idelátogató turistákat. Az osztrák–magyar határ az 1913-ban épült kő kilátó közepén húzódik végig, ezt a torony közepén egy határkő is jelzi. A kilátó bejárata az osztrák oldalon van, melyet 2010-ben újítottak fel. A Vasfüggöny idején a kilátó épületét a drótkerítés kikerülte és osztrák oldalon hagyta, látogatása is csak onnan történhetett. Az egykor gondozott országhatárt a sarjadásból megerősödött és felnőtt nyírfaerdő jelöli már csak. 2002. május 1-től a gyalogos és kerékpáros turisták számára határátlépési pontok létesültek a Kőszegi-hegységben, melyek közül az egyik ennél a kilátónál volt. A schengeni övezetbe való belépéssel ennek jelentősége megszűnt. A kilátón kívül itt található az Országos Kéktúra nyugati végpontja is."

Hétforrás: A legkedveltebb kirándulóhelyek egyike az osztrák határhoz közeli rőtfalvi völgykatlanban fakadó Hétforrás. A több mint 200 liter percenkénti vízhozammal rendelkező forrást 1896-ban a Millennium tiszteletére foglalták mai formájába, ekkor nevezték el a hét magyar vezérről. Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm nevét kis kőtáblákon olvashatjuk. A kristálytiszta, meglehetősen hidegvizű forrás látta el vízzel a fölötte magasodó Óvárat v. Felsővárat. Erre utal a forrás régi elnevezése: Várkuta, Óvárkút. A 17. században német neve volt: Brunnengraben kútja, azaz a „Kútvölgye kútja”. Kőszeg neves költője, a 18. században élt Rajnis József verset írt róla: „Ott amaz hét forrás kelleti tiszta vizét” (1781). A Hétforrás 1994-ben, majd 2003-ban felújításra került. Vize kitűnő ivóvíz, bátran kóstoljuk meg mind a hét ágát! A forrás medencéjében tavaszszal gyepi békák petecsomóit találjuk. A kékes árnyalatú hátukról és márványsárga hasukról könnyen felismerhető állatokat a medence aljzatán figyelhetjük meg. A forrásból táplálkozó patak völgyében apró, barna színű ökörszemek építik fészküket. A vízből kiálló köveken, tuskókon hosszú farkú, sárga hasú madarak, a hegyi billegetők szedegetik rovartáplálékukat. A közelben romokban álló egykori határőrlaktanya várja jobb sorsát.

további linkek


Eseménynaptár

Részletes naptár
HírekGaléria
developed by design2code
Együttműködő szervezetek